Nos, tudom, hogy jó néhány napja nem írtam, de sem időm, sem energiám nem volt hozzá. Pénteken átcuccoltam Anyuékhoz, de ezt megelőzte egy szerda és egy borzalmas csütörtök...
Tök hülye voltam, mert belenéztem a telefonjába reggel, ilyen pontösszekötős lezárása van és én…
Hétvégén nem írtam, nem azért mert nincs mit, hanem csak mert! :)
Nem mondhatnám, hogy húú de jól vagyok. Váltakoznak bennem az érzések, időnként felszabadultság, majd félelem, szóval folyamatosan agyalok. Tuti, hogy még álmomban is. Az alvási kvótám is egy rakás szar még…
Komolyan mondom, ma kivan a faszom! De tényleg!
Tudni kell, hogy már jó egy két hete nem alszom, csak napi 3-4 órát, és éppen csak annyit eszem, hogy ne essek össze. Azt sem azért, mert olyan baromi éhes lennék, hanem jelez a kurva hasam, hogy egyél te hülye, mert felborulsz!…
A tegnap este várakozásaim szerint alakult... Hazaértem, köszönés, szia...félrenézés... Később jöttek Anyuék, Tesómék, hogy felköszöntsük. Komolyan olyan arca volt, mint akit akasztani visznek. Pedig a többiek még a hepibörzdéjt is elénekelték neki. Jó, értem én, hogy ez a…
Kedd reggel van, ma pont a szülinapja. Pont rosszkor jött, de igazából tök mindegy. Fura lesz 2 puszit adni, de túl kell esni rajta.
Tegnap leültünk a kis családdal, hogy megvitassuk, hogyan is folytassam kis életemet. Mit, hogyan, merre... Jó érzés, hogy nem vagyok egyedül. De nem…
Sosem írtam még blogot, nem osztottam meg nagyon senkivel belső gondolataimat. Viszont ha már kikívánkozik belőlem a rengeteg érzelem, teszem ezt most előttetek.
Nem vagyok egy Isten kegyeltje, nem kaptam, vagyis nem adtam magamnak túl sok lehetőséget a boldogságra. Eddig...
Mert…